Élőerős vagyonvédelem és objektumvédelem

Mit jelent az élőerős vagyonvédelem?

Élőerős vagyonvédelemről akkor beszélünk, ha a védelmet ember adja, vagyis egy vagyonőr fizikailag ott van, figyel, ellenőriz, és ha kell, intézkedik. A kamera rögzít, a riasztó jelez, viszont megszólítani valakit, rákérdezni egy ismeretlen autóra vagy észrevenni, hogy a hátsó ajtó csak be van hajtva, csak az tud, aki a helyszínen áll.

Az objektumvédelem ennek a legismertebb formája, egy meghatározott létesítmény folyamatos vagy időszakos őrzése. Hogy pontosan mit csinál a vagyonőr a műszakja alatt, azt a szolgálati utasítás rögzíti, a beléptetéstől a zárás utáni körbejárásig.

Mikor érdemes élőerőt választani a technika helyett?

Akkor, ha a kockázat nappal, nyitott kapuk mellett is jelen van. Ahol beszállítók érkeznek, alvállalkozók dolgoznak és idegenek mozognak a területen, ott egy kamera legfeljebb utólag mutatja meg, mi történt, a vagyonőr meg ott és akkor kérdez rá. Hajnali négykor egy raktár rakodórámpájánál, amikor egy ismeretlen furgon áll be a sorba, ez a különbség kézzelfogható.

Persze a kettő nem egymás versenytársa. A legtöbb telephelyen a technika és az élőerő együtt adja ki azt a védelmet, amire a cégvezető valójában gondol, amikor annyit mond, hogy legyen végre rend a telepen.

Na és mi a helyzet a kisebb helyszínekkel? Egy pár száz négyzetméteres üzletnél vagy egy szerény telephelynél sokszor elég egy esti zárási kör, vagy mondjuk csak hétvégi őrzés, egy nagy logisztikai központ viszont, ahol éjjel is mozog az áru, egészen más léptékű jelenlétet kíván. A bejáráson ezt mérjük fel először, egyébként emiatt nem adunk árat látatlanban.

Egy jogi alap, mielőtt bárkivel szerződik. Magyarországon a személy- és vagyonvédelmi tevékenység engedélyhez kötött, vagyonőri feladatot csak érvényes vagyonőri igazolvánnyal lehet ellátni (2005. évi CXXXIII. törvény). Ezt bármelyik szolgáltatótól nyugodtan kérje számon.

Mitől függ az objektumvédelem ára?

Elsősorban a szolgálati órák számától és attól, hány vagyonőrre van szükség egyszerre a helyszínen. Ehhez jön minden, ami a feladatot nehezíti vagy könnyíti.

• A szolgálat időszaka, vagyis hogy csak éjjel, csak hétvégén vagy folyamatosan kell-e őrzés.
• A terület mérete.
• Hány bejárat és kapu van, és ezekből mennyit kell nyitva tartani napközben.
• Milyen technika segíti a vagyonőrt, van-e kamera, világítás, riasztó, vagy a sötét udvaron csak egy zseblámpa marad neki.
• Dokumentálni kell-e a járműveket, szállítmányokat.

A leggyakoribb hiba, hogy a megrendelő csak a végösszeget hasonlítja össze, holott két ajánlat mögött egészen más tartalom állhat. Kérdezze meg, mit tartalmaz a szolgálati utasítás, milyen gyakran kap jelentést, és ki veszi fel a telefont vasárnap délután.

Mi van, ha a beosztott vagyonőr nem tud bejönni?

Ilyenkor helyettest szervezünk, és a beosztást eleve úgy készítjük el, hogy legyen kire támaszkodni. Betegség, váratlan családi ügy bárkivel előfordul, ezt a megrendelő nem érezheti meg. Hogy a helyettes is tudja a dolgát, azt a szolgálati utasítás és a helyszíni átadás biztosítja, szóval nem egy tájékozatlan ember áll majd a kapuban, aki a vészkijáratot is keresi.

Mivel érdemes kiegészíteni az objektumvédelmet?

Ha a létesítménybe naponta sokan járnak be, az őrzést gyakran portaszolgálattal kötjük össze, így ugyanaz a csapat kezeli a beléptetést és a területet. Nagy, nehezen belátható telephelyen a fix őrhely mellé járőrszolgálat kerülhet, pontosabban egy olyan körútrend, amely a hátsó kerítést és a lerakóhelyeket is lefedi. A teljes kínálatot a szolgáltatások között találja.